Vissza
Új miniszteri rendelet a vizsgaengedélyezésről

 

Jogszabályi háttér

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, azaz az OKJ-s szakmai végzettség megszerzésére irányuló felnőttképzésben csak engedély alapján szervezhetnek komplex szakmai vizsgát a felnőttképzési intézmények, míg más szervezetek alanyi jogon” is. A szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjfizetésről egy új miniszteri rendelet jelent meg 2018. november 8-án, amely egy 2010-ben kiadott rendeletet váltott fel.

A szakmai vizsga szervezésének engedélyezésére vonatkozó előírásokat három jogszabály tartalmazza:
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény),
– a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) kormányrendelet (a továbbiakban: engedélyezési kormányrendelet), valamint
– a most kiadott, a komplex szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól szóló 26/2018. (XI. 8.) ITM-rendelet (a továbbiakban: díjrendelet).

Vizsgaszervezés az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben

Komplex szakmai vizsgát összesen nyolc jogcímen lehet szervezni, amelyből három az iskolai rendszerű, öt pedig az iskolarendszeren kívüli szakképzésben érvényesül.

Az iskolai rendszerű szakképzésben alapesetben a szakképző iskola szervezhet komplex szakmai vizsgát, méghozzá külön engedély nélkül, azaz alanyi jogon, hiszen a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók esetén ez logikus. (A szakképző iskola – ahogy később látjuk – meghatározott esetben a felnőttképzésben is alanyi jogon szervezhet vizsgát.)

A szakképző iskola külön engedély nélkül egyrészt a vele tanulói jogviszonyban állók tekintetében a szakképző iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában, más- és harmadrészt pedig a vele ugyanazon térségi integrált szakképző központ (TISZK) tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állók vagy álltak tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában szervezhet komplex szakmai vizsgát. A TISZK fogalma lassan kikopik a jogszabályokból, helyüket ugyanis átvették a szakképzési centrumok.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben egyrészt a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, illetőleg a felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézmény szervezhet komplex szakmai vizsgát. Ezek a szervek általában egy minisztérium háttérintézményei, például a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az Agrárminisztérium felelősségi körébe tartozó valamennyi szakképesítés tekintetében jogosult szakmai vizsgák szervezésére Magyarország egész területére vonatkozóan.

Vizsgaszervező lehet másrészt az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, azaz a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal valamennyi szakképesítésre irányuló szakképzés tekintetében. A harmadik jogosult ebben a körben az állami felnőttképzési intézmény az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre irányuló szakképzés tekintetében. Amikor a szakképzésről szóló törvénybe ez utóbbi jogosultság bekerült, állami felnőttképzési intézménynek a Türr István Intézet minősült, amely azóta megszűnt, illetőleg átalakult (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággá).

Ahogy említettük, a szakképző iskola külön vizsgaszervezési engedély nélkül is szervezhet komplex szakmai vizsgát a vele a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára a szakképző iskola által iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre (és ezek részszakképesítéseire) irányuló szakképzés tekintetében.

Az ötödik, és jelen témánk szerint legfontosabb formája a komplex szakmai vizsga szervezésének, amikor egy felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény a komplex szakmai vizsga szervezését engedélyező kormányhivatal által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján kap vizsgaszervezési engedélyt.

A törvény előírja, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzésben vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező intézményeknek folyamatosan meg kell felelniük az Engedélyezési Kormányrendeletben előírt általános, továbbá az adott komplex szakmai vizsga szervezésének és az adott komplex szakmai vizsgának az időtartama alatt a vizsgáztatott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek. (Ilyen rendelet azonban jelenleg nincs hatályban.)

A szakmai vizsgaszervezési engedély megszerzése

A korábban a szakképesítésért felelős miniszterek által pályázat alapján biztosított szakmai vizsgaszervezési engedély négy évre szólt, jelenleg pedig az engedélyben meghatározott, állam által elismert szakképesítések tekintetében visszavonásig jogosít Magyarország területére kiterjedően komplex szakmai vizsgák szervezésére.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.

2019-01-08 | Dr. Klész Tibor | Felnőttképzés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>